Füzesgyarmat város honlapja

A társaság története:

 

A Füzesgyarmati Vadásztársaság Békés megye északi részén, a Sárréten azon belül is a Nagy- Sárrét közepén fekszik. A társaság 14380 hektár bérelt területen gazdálkodik. Már az 1650-es években is bőséges vadállománnyal büszkélkedhettünk. Egyik legkorábbi támpontunk Ralamb Kolos svéd királyi követ úti jegyzete adta: Jeles számban él daru, vadlúd, túzok, vadkacsa és más kisebb szárnyas, hogy szinte elfedik a földet...

 

Gacsári István krónikája 1838-ból a madarak régi neveit is megörökíti: Füzesgyarmat határában a vízimadarak mindenféle nemei, oláhpap, vadruca, szárcsa, sirály vagy csüllő és a snepeknek, szalonkának egyéb fajai, búvár vízityúk, vízliba, vöcsök és több effélék...

 

A Sárréten farkasok is nagyszámban éltek. 1736-ban a megyei elöljáróság Füzesgyarmat lakosságát 4 darab farkas fej beszolgáltatására kötelezte.

 

Legelső vadásztörvényünk II. Ulászló 1504. évi V. Dekrétuma kimondja: a parasztoknak vadászni, madarászni tilos! A fegyverviselés és a vadászat joga csak az előkelő főúri, nemesi réteget illeti meg.

 

A XVIII század közepétől községünk területének tetemes hányada a Wenckheim család, majd Báró Wenckheim Karolina és Gróf Blankenstein Henrikkel kötött házassága, illetve Gróf Vécsei Ede, Blankenstein Vilmával való házassága révén a magyar vadászati életben tekintélyes rangú főurak kezébe került. Füzesgyarmati birtokrészeik egészen az 1930-as évek végéig nagyszabású körvadászatok, főúri társasvadászatok színhelyéül szolgáltak.

 

1883-ban újra szabályozták a vadászati törvényt, a jogegyenlőség elve alapján a vadászati jogot a földtulajdon függvényévé tették. Ez a törvény elméletileg mindenki számára lehetőséget teremtett a vadászat gyakorlására, mégis csupán a 200 hold feletti birtokterületen érvényesült, vagyis a törpebirtokosok és más rétegek továbbra is kiszorultak a vadászati jogból. Számukra a vadászegyesületek, társaságok létrejötte biztosította a vadászatot.

 

Visszaemlékezések szerint Füzesgyarmaton már 1890-ben szerveztek vadásztársaságot 25 fővel. A megyei ispáni iratok között 1881-ben a vadászjegy kiadások jegyzőkönyvében 364-es sorszámmal Orosz István füzesgyarmati lakos neve szerepel.

 

A II. Világháború után új feltételek között szerveződött a vadászélet. A vadászati jog és a vad az állam kezébe került. Központilag kiadott vadásztársasági alapszabályminta alapján Füzesgyarmaton 1945. december 16-án tartotta alakuló közgyűlését a vadásztársaság.

 

A vadásztársaságot 1945-ben alapították

 

A vadásztársaság iránt nagy volt az érdeklődés, hisz most mindenki előtt megnyílt a lehetőség, hogy vadásztársaságot alapítson és vadászhasson. Több mint 60 fő jelentkezett. Az első vadászat azonban nem hasonlított a mai szervezett társasvadászathoz.  Öt - hat megviselt puska akadt az egész társaságban, a többiek botokkal végezték a hajtást, a sebzett vadak elejtését. 1946 őszére már mintegy 30 ember volt, aki sok áldozat árán, de puskához jutott. Nyúl bőségesen volt a területen, valamennyi fácán és kevés fogoly is akadt a területen, illetve 20-30 őzet is megfigyeltek.

 

Az első időszakban a táplálkozás lényeges alapja volt az elejtett vad, de hamarosan elkezdődött a szállítás szervezett formában Budapestre. Az évek folyamán komoly gondolkozású, vadászatot, vadat és természetet szerető emberek egész sora nevelkedett ki, és személyes példáikkal ösztönözték társaikat a vadászközösség, a természet és a vad megbecsülésére. A mértéktartó vadászat és a kialakult vadvédelem következtében mindig biztonságos törzsállomány maradta területen.

 

1958-tól kezdve kedvezőbbé fordult gazdasági lehetőségekből adódóan anyagilag erősödött a társaság. Így került sor arra, hogy 1963-ban a vadásztársaság egy öreg épületet vásárolt székháznak.

 

1972-ben nevelte a társaság az első előnevelt fácáncsirkét a termelőszövetkezet dágói csirketelepén. A társaság tagjai a cséfáni erdőben, társadalmi munkában egy fácánneveldét építettek, amely a vadásztársaság fácánprogramjának a kezdete. A 70-es évek elejétől a fiatalok népes csoportja érdeklődik a vadászat iránt, az ő tagfelvételük új lendületet adott a vadásztársaság életének.

 

1977-ben a romos székház helyett újat épített a társaság, amely ma is kulturált környezetet biztosít a rendezvényeinknek, valamint a település lakosságának lakodalmi és egyéb családi rendezvényeihez.

 

Az 1977-ben épült Vadászház

 

A vadászterem

 

1980-ban a vadásztársaság megvásárolta a Szentesi- tanyát, ahol 230m2 -es modern fácáncsibe nevelőt épített, és kialakított egy szolgálati lakást, melyben a társaság első fővadásza Karakas István lakott.

 

1981. április 29-én a közgyűlés határozatot hozott a vadásztársaság területén dámszarvas telepítésére.

 

1982. február 24-én Tamásiból megérkezett 10 dámbika, 12 dámtehén és dámünő.

 

1988 után a társadalomban felmerülő feszültségek a vadásztársaság életébe is belopták magukat.

 

A rendszerváltás után pedig a vadásztársaság helyzete bizonytalanná vált. A társaság 1994-ben új vezetőséget választott. Céljuk, hogy a társaság anyagi helyzetét stabilizálják. Így, már méltóan ünnepelte 50. évfordulóját a vadásztársaság. Ennek emlékeként az Országos Vadászati Védegylet Nimród-éremmel tüntette ki a Füzesgyarmati Vadásztársaságot, valamint több tag is kitüntetésben részesült Nimród-emlékérem vagy Hubertus-emlékérem különböző fokozataival.

 

1996. LV. Törvény a vadászati jogot földtulajdonhoz kötötte, a vad pedig továbbra is állami tulajdon maradt. A Békés Megyei Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Hivatal a megyében a vadászterületek tervezetét elkészítette, melyben a Füzesgyarmati Vadásztársaság 13800 hektár területét 5000 hektárra csökkentette. A társaság vezetősége élve a törvényben foglaltak lehetőségével, több száz földtulajdonost kerestek fel, hogy mondjanak le írásban a vadászati jogaikról a vadásztársaság képviselőjének a javára. Így hamarosan 17000 hektáros vadászterülettel tudott igényt bejelenteni a vadásztársaság az FVM hivatalnak.

 

Végül 1998. szeptember 30-tól 2007. február 28-ig a Békés Megyei FVM hivatal kijelölte a végleges vadászterület határát, mely 14380 hektár. 2003 októberétől a társaság új vezetést választott. Az új vezetés munkájának már vannak eredményei, hiszen a társaság gazdaságilag működőképes lett.

 

A vadásztársaság feladata a tagok vadászatainak biztosítása mellett, megőrizni azokat az értékeket, amelyeket elődeink felhalmoztak többek között a vadgazdálkodás, vadászetika illetve a természetvédelem területén. Ezzel talán hozzájárulunk ahhoz, hogy az utánunk következő generációk is tudjanak örülni ennek a csodálatos élővilágnak és életformának.

 

Vadászati lehetőségek:

 

Apróvad vadászat:

 

Apróvad megnevezése	Bruttó ár
	Lövés	Elvitel
Fácán	Ft/db	Ft/db
Nyúl	Ft/db	Ft/db
Fogoly	Ft/db	Ft/db

Az árakat még nem tudjuk, szeptember-október környékén tesszük közé.

 

Dámbika vadászat:

 

Súly	Alap ár	Felár Ft/dkg
	Bruttó ár
1,99 kg-ig	85 320 Ft	-
2,2-2,49 kg-ig	126 900 Ft	-
2,5-2,99kg-ig	173 070 Ft	1 836 Ft
3-3,49kg-ig	263 520 Ft	2 295 Ft
3,5-3,99kg-ig	376 650 Ft	5 076 Ft
4 kg-tól	625 320 Ft	1 1070

 

Sebzés esetén a hivatalos vadász által becsült trófeasúly 50%-a fizetendő. A trófeabírálatot ki kell fizetni!

 

 

Őzbak vadászat:

 

Súly	Alap ár	Felár Ft/dkg
	Bruttó ár
199 grammig	22 950 Ft	-
200-249 g	39 150 Ft	-
250-299 g	41 580 Ft	459 Ft
300-349 g	64 260 Ft	918 Ft
350-399 g	109 350 Ft	2 079 Ft
400-449 g	211 140 Ft	2 754 Ft
450-499 g	346 950 Ft	6 669 Ft
500 g-tól	674 730 Ft	9 180 Ft

 

 

Sebzés esetén a hivatalos vadász által becsült trófeasúly 50%-a fizetendő. A trófeabírálatot ki kell fizetni!

 

 

Őzsuta és gida vadászat:

 

	Lövés
	Bruttó ár
Őz suta és gida	15 000 Ft

 

Őzhús vásárlása:

 

	Bruttó ár
Őz hús	1 200 Ft/kg

 

Sebzés esetén a teljes ár fizetendő!
Az árak az ÁFÁ-t tartalmazzák!

 

 

Egyéb szolgáltatások:

 

Szállás:

 

Bruttó ár
Vadászházban	3 000 Ft/fő

 

 

Autó használata:

 

Bruttó ár
Csapel használat	2 400 Ft/óra
Terepjáró	240 Ft/km

 

 

Vadfeldolgozás:

 

Bruttó ár
Kopasztás (apróvad)	300 Ft/db
Nyúzás (apróvad)	300 Ft/db
Nyúzás (nagyvad) őz	1 200 Ft/db
Nyúzás (nagyvad) dám	2 400 Ft/db

 

 

Apróvadak terítéke

 

Nagyvadak terítéke

 

 

Vadászat után is akadnak még teendők