Füzesgyarmat város weboldala

Városunkról

Füzesgyarmat Város a Sárrét központjában, Békés megye északi részén, Hajdú-Bihar megye és Jász-Nagykun-Szolnok megye határán helyezkedik el, a Berettyó folyó alsó folyása nyugati partjától 4 km-re.
Lakónépessége 6200 fő, de a nem állandó lakos itt tartózkodókkal együtt közel 6500 fő él a településen. Füzesgyarmat közvetlen vonzáskörzetében közel 20 kisebb település tartozik, de egyes szervezeteink, mint a Hotel Gara, a Strandfürdő, vagy a Vadásztársaság, MOL Rt. országos, sőt nemzetközi vonzzerővel rendelkezik. Füzesgyarmat neve az ősmagyar Kürt-Gyarmat névből keletkezett, a füzes ragadványnév pedig a helységen egykor keresztülfolyó Nagy-Ér menti füzesekre utal.
A szellemi és művelődési életet a kultúrházban, a városi könyvtárban, a moziban, a tájházban, és az 1997-ben a Kossuth u.67.sz. alatt megnyílt Szitás Erzsébet képtárban folyó kulturális tevékenység határozza meg. Felekezeti szempontból Füzesgyarmat népessége döntően református, kisebb létszámban unitárius és római katolikus vallású. Mindhárom egyház temploma műemlék jellegű.

A város címere

Álló háromszögű pajzs vörössel és kékkel hasított mezejének alsó harmadában (pajzstalppban) ezüst ék fekete (olajat jelképező) hullámos pólyával; a baloldali vörös mezőben lebegő (a megújulást és a tájjelleget jelképező fűz) ötágú arany életfa; jobboldali kék mezőben befelé fordult, vörössel vértezett, jobbját felemelő ezüst (fehér) gólya. A pajzson heraldikai (arany, sárga) korona.

A város története

Városunk első okleveles említése 1219-re nyúlik vissza. Középkori településünk szinte teljesen a mezőgazdaságból - főleg állattenyésztésből élt. A XIX. században kezdődött meg az iparosodás (megalakult az első iparos céh) valamint a polgárosodás (különböző egyletek, olvasókörök, stb. megalakulása).

Füzesgyarmat 1803-tól 1867-ig mezőváros volt, közigazgatásilag a településhez tartoztak Bucsatelep és Kertészsziget községek is, melyek ma önálló önkormányzattal rendelkeznek. Az I. és II. világháború közötti fejlődés eredménye volt az ipari üzemek és az intézményrendszer fejlődése (hengermalmok, téglagyárak, szeszfőzde, cipőgyár, posta, távirda, egészségház, új iskola, stb.). Az 1945-50-es évek, az ujjáépítés eredményei: három termelőszövetkezet, három kisipari szövetkezet megalakulása, kultúrház megépítése. A '80-as évek elején a mezőgazdasági termelés csökkent, az ipar szerepe viszont jelentősen megnőtt, ugyanis a szénhidrogén-kutatók a '80-as évek közepén jelentős mennyiségű szénhidrogén vagyont találtak településünk alatt. A szénhidrogén kitermelése (gáz, gazolin, olaj) ezt követően megkezdődött, és a MOL-Rt. évi 8-10 milliárdos kitermelést folytatott.

Idegenforgalom

A település idegenforgalma jelentős, mivel kitűnő termálvizű stranddal rendelkezünk. A Kastélypark Fürdő igen szép környezetben van és a feszített víztükörrel rendelkező és víz-visszaforgatásos medencék az ország minden részéről és külföldről is vonzzák a vendégeket. Az 1994-95-ben újjáépített, és 2005. évre jelentős fejlesztések után álló létesítményt évente 100-120 ezer ember látogatja. A fürdő az egykori kastélyparkban mintegy 2 hektáros területen létesült, gyógyvize - a "Sárrét Gyöngye" - főként mozgásszervi, nőgyógyászati és idegrendszeri betegségek esetén ajánlható. Két feszített víztükrű úszómedencével, egy gyermekpancsolóval és több, téli-nyári használatra alkalmas gyógyvízzel feltöltött külső és belső medencével is várja a felüdülést keresőket, a gyógyulni vágyókat.

A gyógyfürdő belterületén az önkormányzati szálláshelyek mellett, a városban több vendégház áll rendelkezésre a házias vendéglátásra várók számára. Az elegáns környezetet igénylő vendég, a strand melletti szállodában háromcsillagos szolgáltatásokban részesülhet.

Ugyancsak 2005-re készült el a Termálkemping amely a strandfürdő közvetlen szomszédságában található. Az 1,2 hektáron elhelyezkedő zöldövezetben lévő létesítmény kiváló lehetőséget biztosít a kepingezni vágyóknak. A kemping egyaránt fogad sátras és lakókocsis kempingezőket, akiknek a a strandra közvetlen átjárási lehetőség biztosított.

A városi sporttelep és sportcsarnok kiváló lehetőséget nyújt az edző- és sporttáborok lebonyolítására. A sportcsarnok Békés megye egyik legnagyobb küzdőterű csarnoka 20X40 m-es pályával, mely kiváló tér kézilabda-, kispályás labdarúgás, (futsall), tenisz, kosárlabda, röplabdamérkőzések vagy edzések, edzőtáborok lebonyolítására. A létesítmény ezen kívül alkalmas bármilyen teremben űzhető sportág, például közdősport, tömegsport rendezvények, vagy kulturális programok megtartására. A terem bérleti díja a környéken a legkedvezőbb, 2009-ban 3000 Ft/óra. A sporttelep a strandfürdő közvetlen szomszédságában található. A 2 db füvespálya közül az egyik világítással is rendelkezik.

Mára hagyománnyá vált, hiszen évek óta augusztusban rendszeresen megrendezzük a FÜZESGYARMATI NEMZETKÖZI LOVASNAPOKAT, ahová az egész országból jönnek a versenyzők, sőt Nyugat-Európa néhány államából is volt már résztvevő. A lovasnapok kiváló lehetőség a település bemutatkozására. Legújabb látnivalóként ajánljuk Galambos Sándor Baross utcai műhelyében készülő hintókat, amelyek már világhírnévre tettek szert. A vadász-horgász turizmus keretein belül a helyi vadásztársaság, a horgászegyesület biztosítja e szenvedélyek hódolóinak a szórakozást. Az érintetlen természet szépségét, háborítatlan növény- és állatvilágát ismerheti meg a kiránduló a város körüli pusztán, s a ligetes ártéri erdőkben.

A város főterén található a műemlék jellegű református nagytemplom, mely a kecskeméti nagytemplom mintájára épült 1808-ban Fischer Ágoston kecskeméti építőmester közreműködésével. Szintén a település központjában lévő parkban található az országban egyedülálló látványosságként Szőke Sándor kötegyáni szobrászművész alkotása Szt. Borbála (a bányászok védőszentje) szobra szökőkúttal és egy neobarokk stílusú díszkút, mely a Tiszántúlon szintén egyedülálló.

A régi népélet kedvelői a Simonyi utcában az 1880-ban épült Füzesgyarmati Tájházat kereshetik fel, ahol a Sárrét népi életét bemutató helytörténeti kiállítás mellett megtekinthető a település neves parasztköltőjének, Hegyesi Jánosnak tiszteletére kialakított emlékszoba is. Füzesgyarmat szülötte, a neves történetíró levéltáros Csánki Dezső szülőházát a Bethlen utcában emléktábla jelöli. A település infrastrukturális ellátottsága, idegenforgalmi mutatói és intézmény-rendszere, városias képet mutat. A település lakossága mindezt érzékelte és a lakossági fórumokon egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy - az akkor még - nagyközség lakói támogatják az önkormányzat várossá válási törekvéseit. Mindezek figyelembevételével döntött településünk önkormányzata arról, hogy Füzesgyarmat Nagyközség 1997., majd 1999. és végül 2000. évben újra kezdeményezi az 1872-ben elveszített városi cím elnyerését. Harmadik kezdeményezésünket siker koronázta. A Magyar Köztársaság Elnöke 2000. július 01. napjával városi címet adományozott Füzesgyarmatnak.

Városunkról

Tartalom: