HVB_hat.png

Vadászoknak

Vadászoknak - Bemutatkozik a Füzesgyarmati Vadásztársaság

Vadászoknak - Bemutatkozik a Füzesgyarmati Vadásztársaság

Ezen az oldalon szeretnénk bemutatni vadásztársaságunk területét, vadállományát, vadászati lehetőségeit és munkásságunkat. Reméljük, hogy hasznos információkkal szolgálunk minden kedves érdeklődőnek.

 

 

 

Elérhetőségeinkről itt tájékozódhat!

A társaság története:

 

A Füzesgyarmati Vadásztársaság Békés megye északi részén, a Sárréten azon belül is a Nagy- Sárrét közepén fekszik. A társaság 14380 hektár bérelt területen gazdálkodik. Már az 1650-es években is bőséges vadállománnyal büszkélkedhettünk. Egyik legkorábbi támpontunk Ralamb Kolos svéd királyi követ úti jegyzete adta: Jeles számban él daru, vadlúd, túzok, vadkacsa és más kisebb szárnyas, hogy szinte elfedik a földet...

 

Gacsári István krónikája 1838-ból a madarak régi neveit is megörökíti: Füzesgyarmat határában a vízimadarak mindenféle nemei, oláhpap, vadruca, szárcsa, sirály vagy csüllő és a snepeknek, szalonkának egyéb fajai, búvár vízityúk, vízliba, vöcsök és több effélék...

 

A Sárréten farkasok is nagyszámban éltek. 1736-ban a megyei elöljáróság Füzesgyarmat lakosságát 4 darab farkas fej beszolgáltatására kötelezte.

 

Legelső vadásztörvényünk II. Ulászló 1504. évi V. Dekrétuma kimondja: a parasztoknak vadászni, madarászni tilos! A fegyverviselés és a vadászat joga csak az előkelő főúri, nemesi réteget illeti meg.

 

A XVIII század közepétől községünk területének tetemes hányada a Wenckheim család, majd Báró Wenckheim Karolina és Gróf Blankenstein Henrikkel kötött házassága, illetve Gróf Vécsei Ede, Blankenstein Vilmával való házassága révén a magyar vadászati életben tekintélyes rangú főurak kezébe került. Füzesgyarmati birtokrészeik egészen az 1930-as évek végéig nagyszabású körvadászatok, főúri társasvadászatok színhelyéül szolgáltak.

 

1883-ban újra szabályozták a vadászati törvényt, a jogegyenlőség elve alapján a vadászati jogot a földtulajdon függvényévé tették. Ez a törvény elméletileg mindenki számára lehetőséget teremtett a vadászat gyakorlására, mégis csupán a 200 hold feletti birtokterületen érvényesült, vagyis a törpebirtokosok és más rétegek továbbra is kiszorultak a vadászati jogból. Számukra a vadászegyesületek, társaságok létrejötte biztosította a vadászatot.

 

Visszaemlékezések szerint Füzesgyarmaton már 1890-ben szerveztek vadásztársaságot 25 fővel. A megyei ispáni iratok között 1881-ben a vadászjegy kiadások jegyzőkönyvében 364-es sorszámmal Orosz István füzesgyarmati lakos neve szerepel.

 

A II. Világháború után új feltételek között szerveződött a vadászélet. A vadászati jog és a vad az állam kezébe került. Központilag kiadott vadásztársasági alapszabályminta alapján Füzesgyarmaton 1945. december 16-án tartotta alakuló közgyűlését a vadásztársaság.

 

A vadásztársaságot 1945-ben alapították

A vadásztársaságot 1945-ben alapították

 

A vadásztársaság iránt nagy volt az érdeklődés, hisz most mindenki előtt megnyílt a lehetőség, hogy vadásztársaságot alapítson és vadászhasson. Több mint 60 fő jelentkezett. Az első vadászat azonban nem hasonlított a mai szervezett társasvadászathoz.  Öt - hat megviselt puska akadt az egész társaságban, a többiek botokkal végezték a hajtást, a sebzett vadak elejtését. 1946 őszére már mintegy 30 ember volt, aki sok áldozat árán, de puskához jutott. Nyúl bőségesen volt a területen, valamennyi fácán és kevés fogoly is akadt a területen, illetve 20-30 őzet is megfigyeltek.

 

Az első időszakban a táplálkozás lényeges alapja volt az elejtett vad, de hamarosan elkezdődött a szállítás szervezett formában Budapestre. Az évek folyamán komoly gondolkozású, vadászatot, vadat és természetet szerető emberek egész sora nevelkedett ki, és személyes példáikkal ösztönözték társaikat a vadászközösség, a természet és a vad megbecsülésére. A mértéktartó vadászat és a kialakult vadvédelem következtében mindig biztonságos törzsállomány maradta területen.

 

1958-tól kezdve kedvezőbbé fordult gazdasági lehetőségekből adódóan anyagilag erősödött a társaság. Így került sor arra, hogy 1963-ban a vadásztársaság egy öreg épületet vásárolt székháznak.

 

1972-ben nevelte a társaság az első előnevelt fácáncsirkét a termelőszövetkezet dágói csirketelepén. A társaság tagjai a cséfáni erdőben, társadalmi munkában egy fácánneveldét építettek, amely a vadásztársaság fácánprogramjának a kezdete. A 70-es évek elejétől a fiatalok népes csoportja érdeklődik a vadászat iránt, az ő tagfelvételük új lendületet adott a vadásztársaság életének.

 

1977-ben a romos székház helyett újat épített a társaság, amely ma is kulturált környezetet biztosít a rendezvényeinknek, valamint a település lakosságának lakodalmi és egyéb családi rendezvényeihez.

 

Az 1977-ben épült Vadászház

Az 1977-ben épült Vadászház

 

A vadászterem

A vadászterem

 

1980-ban a vadásztársaság megvásárolta a Szentesi- tanyát, ahol 230m2 -es modern fácáncsibe nevelőt épített, és kialakított egy szolgálati lakást, melyben a társaság első fővadásza Karakas István lakott.

 

1981. április 29-én a közgyűlés határozatot hozott a vadásztársaság területén dámszarvas telepítésére.

 

1982. február 24-én Tamásiból megérkezett 10 dámbika, 12 dámtehén és dámünő.

 

1988 után a társadalomban felmerülő feszültségek a vadásztársaság életébe is belopták magukat.

 

A rendszerváltás után pedig a vadásztársaság helyzete bizonytalanná vált. A társaság 1994-ben új vezetőséget választott. Céljuk, hogy a társaság anyagi helyzetét stabilizálják. Így, már méltóan ünnepelte 50. évfordulóját a vadásztársaság. Ennek emlékeként az Országos Vadászati Védegylet Nimród-éremmel tüntette ki a Füzesgyarmati Vadásztársaságot, valamint több tag is kitüntetésben részesült Nimród-emlékérem vagy Hubertus-emlékérem különböző fokozataival.

 

1996. LV. Törvény a vadászati jogot földtulajdonhoz kötötte, a vad pedig továbbra is állami tulajdon maradt. A Békés Megyei Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Hivatal a megyében a vadászterületek tervezetét elkészítette, melyben a Füzesgyarmati Vadásztársaság 13800 hektár területét 5000 hektárra csökkentette. A társaság vezetősége élve a törvényben foglaltak lehetőségével, több száz földtulajdonost kerestek fel, hogy mondjanak le írásban a vadászati jogaikról a vadásztársaság képviselőjének a javára. Így hamarosan 17000 hektáros vadászterülettel tudott igényt bejelenteni a vadásztársaság az FVM hivatalnak.

 

Végül 1998. szeptember 30-tól 2007. február 28-ig a Békés Megyei FVM hivatal kijelölte a végleges vadászterület határát, mely 14380 hektár. 2003 októberétől a társaság új vezetést választott. Az új vezetés munkájának már vannak eredményei, hiszen a társaság gazdaságilag működőképes lett.

 

A vadásztársaság feladata a tagok vadászatainak biztosítása mellett, megőrizni azokat az értékeket, amelyeket elődeink felhalmoztak többek között a vadgazdálkodás, vadászetika illetve a természetvédelem területén. Ezzel talán hozzájárulunk ahhoz, hogy az utánunk következő generációk is tudjanak örülni ennek a csodálatos élővilágnak és életformának.

 

Füzesgyarmati Vadásztársaság

Vadászati árjegyzék 2020/21.

Bruttó árak(a 27%-os ÁFÁ-t tartamazzák)

 

Őzbak:

Súly:

Alapár:

Felár Ft/gramm

300-350 g

  70 000 Ft

  1000 Ft

350-399 g

120 000 Ft

  2300 Ft

400-449 g

235 000 Ft

  3000 Ft

450-499 g

385 000 Ft

  7500 Ft

500- 549 g

760 000 Ft

10000 Ft

550-599 g

1 260 000 Ft

12000 Ft

250 g alatti abnormális őzbak 90 000 Ft

350 g alatti abnormális őzbak 180 000 Ft ellenértében ejthető el.

Őz tarvad  10 500 Ft/db-os áron ejthető el.

 

Dámbika:

Súly:

Alapár:

Felár Ft/dkg

2,5-2,99 kg

190 000 Ft

  2000 Ft

3,0-3,49 kg

290 000 Ft

  2500 Ft

3,5-3,99 kg

414 000 Ft

  5600 Ft

4,00 kg felett

694 000 Ft

12000 Ft

Dám tarvad 21000 Ft/db-os áron ejthető el.

 

Apróvad:

Vadfaj:

Alapár:

Elvitel:

Mezei nyúl(október)

18 500 Ft/db

2000 Ft/db

Mezei nyúl

(november-december)

21 000 Ft/db

2000 Ft/db

Fácán (terítéken):

  5700 Ft/ db

800 Ft/db

Az apróvad vadászataink esetében 10 % sebzési díjat számolunk fel!

 

Vadászati szolgáltatásaink árjegyzéke 2020/21.

Gépjármű használat (terepjáró):

10 000 Ft/alkalom

Csepel vagy traktor használat:

25 000 Ft/alkalom

Apróvad zsigerelés:

      300 Ft/db

Mezei nyúl nyúzás:

      500 Ft/db

Nagyvad nyúzás:

    3000 Ft/db

 

Füzesgyarmat, 2020.03.18.                                                    Takács Attila, fővadász

 

Apróvadak terítéke

Apróvadak terítéke

 

Nagyvadak terítéke

Nagyvadak terítéke

 

 

Vadászat után is akadnak még teendők

Vadászat után is akadnak még teendők



  TOP-1.4.1-19 TOP-1.4.1-19 TOP-2.1.3-16 TOP-1.2.1-15 TOP-4.3.1-15 TOP-5.2.1-15 TOP-3.2.1-16 TOP-2.1.2-16 vp6_7_2_1_7 efop_2_4_3_18_2018 Fzesgyarmat KEOP  EFOP-3.9.2 Projekttbla 4_1_1_ Projekttbla testverprogram top_5_3_1

 

Önkormányzat elérhetőségei: Telefon: 06-66/491-058, Fax: 06-66/491-361, E-mail: info@fuzesgyarmat.hu, Cím: 5525 Füzesgyarmat, Szabadság tér 1.